Vízlábnyom
Gondolkoztál már azon, hogy mennyi vizet fogyasztatsz el egy nap? És azon, hogy mennyit viselsz, eszel meg vagy használsz? Minden termék, amit megvásárolunk, fogyasztunk, használunk, legyen az egy szelet kenyér, egy pamut póló vagy egy műszaki cikk előállítása, vízfelhasználással jár.
Egy pamut póló esetében például számításba kell vennünk az alapanyagául szolgáló gyapot öntözéséhez szükséges vizet, illetve a feldolgozása és festése során felhasznált mennyiséget. Ennek figyelembevételével számítható ki, hogy egy póló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség. A termékek előállítása során felhasznált vízmennyiséget hívjuk egy termék vízlábnyomának. Vízlábnyoma azonban nem csak termékeknek lehet. A módszer alapján kiszámítható országok, vállalatok és az egyének esetében is.
A vízlábnyom, melynek elméletét A.Y Hoekstra alkotta meg, azon a felismerésen alapszik, hogy a vízkészletekre gyakorolt emberi behatás nagyrészt a termékek túlzott fogyasztásának tudható be. A vízhiánnyal, szennyezéssel kapcsolatos problémák jobban feltárhatók és orvosolhatók, ha a teljes gyártási folyamat során elemezzük a vízfelhasználást. Hoekstra szerint a vízhez köthető problémák hátterében részben a nemzetközi gazdasági struktúra áll. Sok ország ugyanis határain kívülre helyezi az édesvízfogyasztással kapcsolatos problémáit azáltal, hogy az intenzív vízfelhasználással járó ágazatok pl. mezőgazdaság, termékeit importálja, ami extra terhet ró az exportáló országok vízkészleteire. A problémát tovább mélyíti, hogy ezekben az országokban általában kevésbé fejlett a vízgazdálkodás és engedékenyebbek a fenntartható vízhasználattal kapcsolatos szabályozások.
További informácio: www.waterfootprint.org
